A Rákóczi-szabadságharc
A 18. század elejére a Magyar Királyság területi épsége többnyire visszaállt. A török hódoltság előtti politikai viszonyokat viszont már nem volt lehetséges visszaállítani, a Magyar Királyság visszavonhatatlanul betagozódott a Habsburg Birodalomba. I. Lipót abszolutista politikája és a török háborúk okozta szenvedés a magyar társadalom jelentős részét szembefordította a Habsburg-kormányzattal. Az 1703-ban kitört II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc az ország önállóságáért, a rendi kiváltságok védelméért küzdött, mely azonban a külpolitikai események, az egyenlőtlen erőviszonyok és a belső társadalmi ellentmondások miatt megbukott. Az 1711-es mindkét fél számára kompromisszumosnak tekinthető szatmári békével végül sikerült Magyarország pozícióit kedvezőbb helyzetbe hozni a birodalmon belül.