Magyarok a GULAG és a GUPVI táborokban

A második világháború utolsó szakaszában és az azt követő néhány évben a szovjet fegyveres erők magyar állampolgárok tízezreit hurcolták, internálták és deportálták a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba. A digitális formában elérhető hanganyagok és levéltári dokumentumok rávilágítanak arra, hogyan kerültek magyar állampolgárok a szovjet munkatáborokba, ott kényszermunkásként milyen körülmények között éltek, dolgoztak. Ezzel betekintést nyerhetünk az 1945 utáni magyar történelem egyik tragikus fejezetébe.

Témához kapcsolódó feladatok

cím szerint

idő szerint

30 perc

Mit tudható meg Kilyén Károly lágerbeli éveiről?

Kilyén Károly visszaemlékezése lágerbeli éveiről

30 perc

Milyen volt egy hadifogoly tábor Magyarországon az 1940-es években?

Szendrő László jelentése a MKP KV-nak a hadifogolytáborokban tapasztaltakról

Témához kapcsolódó dokumentumok

Az 1944 telén elvitt és ismeretlen helyen lévő nem "Bund"-tagok hazatérése ügyében kérelem a gyönki pártok részéről a főispánhoz, Gyönk, 1945. április 1.

Az Encsencsről túszként elhurcolt 105 személy hozzátartozói kérik az orosz parancsnokságot, hogy a túszokat engedjék haza, Encsencs, 1944. december 12.

B. A. (Nagymaros) a hazatérésről, 2013. november 11.

H. E. (Szendehely) visszaemlékezése a lágerlétről, 2013. február 14-15.

Hamvas András csanádi püspök levele az elhurcolt dorogi bányászok és ismeretlen helyre hurcolt testvére ügyében, Szeged, 1945. március 7.

Somogyváry Irma Mária ügyében írt kérelem, Budapest, 1948. július 15.

Szendrő László jelentése a MKP KV-nak a hadifogoly táborokban tapasztaltakról, Budapest, 1947. július 5.

Tolna vármegye főispánjának levele a belügyminiszterhez az oroszok által Kölesdről elszállított lakosság ügyében. Szekszárd, 1945. január 18.